Sziasztok!

Első bekezdésemet egy P nevezetü emberre szánnám. Aki osztálytársait "cselédként" használta fel egy "ügy" érdekében. Ez a cselédes dolog... Inkább elmesélem. Ha előzző bejegyzésemet olvastad, akkor tudjátok, hogy nem fényes vele a kapcsolatom. Február tizen nem tudom hanyadikán "A" elmesélte, hogy a hátunk mögött "P" miket mondott. Majd megmutattam a telefonján, hogy miket írt. Mivel "P" "D"-nek írta le, de "D" és "A" jóba vannak és átküldte neki. "A" pedig megmutatta nekem és a többieknek. Tulajdonképpen engem egy nyalizós, ha "A" a betüt mond én is... kibeszélő, kétszínű ember vagyok. Mondom köszönöm szépen.... Hozzám jön át törie kunyerálni, de én kétsínű vagyok... Én ugye rákérdeztem nála, hogy mi is ez. És azt mondta, hogy ő ilyeneket nem írt. Véleményt azt írt de ilyeneket nem. Aztán "Zs" mesélte nekem, hogy az előtti nap beszélt facebookon "P"-vel és azt mondta... szóval mindent tagadott. Majd "D" mesélte, hogy neki mondta... Azt, hogy mennyire megbánta, hogy rólunk ezt írta stb. Nálam itt telt be a pohár és pénteken (azt hiszem 18.-ra) esett, bár ez enm lényeg.... Oda mentem hozzá és megkérdeztem, hogy akkor most mi is van?! és elmondta, hogy ő csak "D"-t akarta tesztelni, hogy nekünk elmondja-e, de ő ezt nem gondolta komolyan. én meg megmondtam neki, hogy na álljunk le. 1. : Ha "D" igaz abrátod, nem teszed próbára, mert megbízol benne. 2. : Ha ezt írod rólam és a többiekről, akkor valamilyen szinten azt is gondolod és nekem kurvára rosszúl esett. Majd ő neki az volt erre a válasza, hogy de ezt enm érted és... és ez után elment. (tesójáért). Mondom kössz.

Furcsák az én osztálytársaim.... Igen ami azt illeti, igen.. Nagyon is. Akivel alsóba egész végig roszba voltam: "A" avval most tök jól elvagyok.... Viszont nem is ez a lényeg. "Zs" miatt vágtam bele ebbe a bekezdésbe.  Olyan flegma... Jó vele vagyok a suliba a legtöbbet. Szünetekbe együtt sétálunk... Beszélgetünk. Nem az a tipikus nagyon beképzelt, aki mindent akar... De kezd az lenni. Azt hiszi magáról, hogy ő a nagy atya úristen. Megkérdezek valamit tőle és akkor neki ez a válasza rá: Úristen (nevem) ezt nem tudod.  Vagy jézuom te mit csináltál? nem is azt kellett megcsinálni. Meg hasonlók... Persze a végén órán kdierül minden, hogy én mondtam igazat és én csináltam jól. De, ha meg megemlítem neki, akkor meg le se szarja. és azt mondja, hogy jól van. Vagy, ha olyanja van; be is sértődik... Hozzá tezsem... Azt hiszem említettem már. Hogy angolba mindig én segítek neki a szódolgozatokba. Amikor feladja a tanár, ő másnap mindig avval nagymenőzik nekem, hogy ő már az összeset tudja. Amikor meg rákérdez, hogy én mennyit tudok: Mondom vagy 20-at a 30-ból. (ez csak egy pl) és tegyük fel másnap írunk belőle... azaz amikor már rákérdezett. És mondja mindig, hogy jó keveset. persze doga közbe rittik pont akkor nem jut eszébe egy se. (angolon padtársak vagyunk)  Jó néha előfordul. Mert egyszer  csomót tanultam egy dogára és még is 1-est kaptam rá. meg egyszer amikor félre nézte az órarendet és másnap írtunk belőlle... én meg nem tanultam. Mérgesen ott hagytam az egészet (persze 1-es lett) ő meg "P" bellé ült, akit mellesleg utált és egész végig az övét nézte. Hozzá teszem, hogy tagadta az egészet. No arra 3-ast kapott. Amúgy azóta is mindig megfogadom, hogy nem segítek neki a szódogába, de a végén valahogy (tudom egósan fog hangzani, de ne annak vedd) mindig előjön a vajszívem és segítek neki. Így is 3-asokat szerez be, hogy segítek neki. Mi van, ha nem segítenék? ... O.o

Térjünk rá a net világára. Ez egy kicsit oylan érdekes és érdekkeltő lehetett ez az első mondat, de amúgy csak a szokásos heblecselés..  A bekezdés első modnatáról kivehetted, hogy netes emberkékről fog szólni ez a bejegyzés. Szóval most lehet izgulni, hogy benne leszel te, ami olvassa. Ez a mondat mindenknek szólt... Vannak oylan emberek, akiket netről ismertem meg... akikkel nagyon jól elvagyok és olyan jó a viszonyunk. vagyis remélem, hogy a másik félről is ez jön le. Itt kemelném zokra, akikre gondolok. (nem szeretem a kivételezést, így mindenkit) "L, P, Sz, V," és azt hiszem ennyi is lenne. Akik okvassák a blogot, bár akit nagyon szeretnék, hogy ez olvassa és nincs ott a neve, az tuti nem fogja. Mert, mert nem tudom miért... =/  Na, de akikkel nagyon széthúzódott a kapcsolatunk, azoknak üzeném, hogy nagyon hiányoznak és tök jó volt régen annyit beszélgetni, a tali(K) is nagon jók voltak és sajnálom, hogy ez már nem a régi, de nagyon remélem, hogy ez  csak a sulinak köszönhetően van így.

Na, na mit találtam ki? A blogom ennek bejegyzése kezd hosszabodni, azaz több emberke lusta lesz elolvasni. De 1 emberbe tuti vagyok. Egy másikba még talán, talán biztos vagyok. Egy 3.-ba... hát hogy is mondjam. Ő az egyike akit szeretném, hogy elolvassa az ez előtti bekezdést, de kétlem...
Szóval. A lényeg. Csinálnék egy klubot, ahova emberek csatlakozhatnának. Az ország ármely pontjáról... Egy kis társaság lenne, ahol lehetne ismerkedni. És újabb abrátokat szerezni. Átgondolokk mindent és talán egy szünetbe megcsinálnám. Vagy egy hétvégée egyik napján.