Hali. Reméltem, hogy nem a rosszal kell kezdenem mostani blogolásomnál. De úgy érzem evvel kell kezdenem. De második bekezdésemet, szeretném a jó hírekre, de sajnos ott is lesznek rosszak... szentelni. Valahogy olyan szar érzés, amikor egy állítólagos barátnőd azt mondja, hogy nem barátnő.... A lényeg. Elmész vele. Egy "jót" beszélgettek, majd szóba jön a barátság téma. És ő kérdésem nélkül bele kezd a mondandó valójába. és miről szól? Arról, hogy mi most elmegyünk Mekizni, meg egy jót nevetünk-az nem barátság. Na és amikor haza jövök egy barátnőm mit küdl át? vagyis, hogy nézzem meg? Hát ezt. (Katt a kis képre) Basszus. Mások előtt a barátai vagyunk, csak azért, hogy több abrátja legyen, de nekünk meg teljesen mást mond? Ki ez már? -.-  (kép) Ami azt illeti én sem tekintek rá úgy, mint egy barát, de akkor is. Ez nekem elég rosszúl esett... Ezt csak így "ide dobva" szerettem volna leírni. nem akarok semmit se körül írni, meg semmi...

És akkor most jöjjön egy kis jó. Mióta blogot vezetek nem sok jót írtam le. Egy neten megimsert barátnőmmel találkoztam. Részleteket nem nagyon mondanék, hisz blogomnak az a lényege, hogy senki se tudja ki vagyok. Ezt leszámítva 2-en tudják. (Akik jobban ismernek) Meg ugye a cseréim, de az más tészta... Szóval. Találkoztam egy nagyon jó barátnőmmel, akit neten keresztül ismertem meg. nagyon rendes és tök jól elvoltunk... Mint az 1. bekezdsbe említettem a rossz hírt, az ezen a napon történt, egy 3. személy személyébe. (Ez elég hülyén hangzott..)

"igazság megmondó terv" Ezt már nagyon régóta kigondoltam, de mindig halogattam. nem találtam a megfelelő alkalmat. Tudom ez most zavaros mindenki számára. Vagyis az a pár ember, aki olvassa a blogom, annak számára.  Mint az 1. bekezdésbe említettem a csajnál... Ez a barát, nem barát visselkedése nagyon is nem tetszik. Ahogy sok msá dolog sem náa. Jó senki sem tökéletes, de ez már szánalom. Régebben msn-en más ügyben már elbeszélgettem vele. Ami furcsa, mivel több, mint 10 év van köztünk. És ez nem gától meg abba, hogy én vissza beszéljek neki, vagy valami. Még akkor sem, ha ez nem illik. Szóval amikor beszéltem vele, nem nagyon értette meg. Viszont szeretnék vele megint beszélni, de most erről. Mire jó a blog... Innen majd ki tudom írni papírra az összeírtakat, majd a "Qhelyszínen" pedig el tudom neki magyarázni. Ha megmondom neki a "tutit" és véleteln berág... Tudom sok mindent el fogok veszíteni. Pl kit? Hát pl őt. Jó az nem nagy veszteség... De van egy "A" emberke (Mint régebben mondtam, az embereket keresztnevük kezdőbetüjénél fogva mondom...) Szóval "A" is nagyon jó barátnője ennek, szóval őt ios biztos elveszíeném valamilyen szinten, de túlélem... Azt hiszem más nincs. Max ki leszek tiltva egy csoportból, de... Elintézem én-... Ezek a felsoroltak úgy gondolom az igazság érdekében nem nagy veszteség. És felmerült a kérdőjel, hogy még is mikor akarom én ezt vele tisztáni. Nos. Egy szééép nyári napon. Pontosabban egy ünnepkor. Egy karneválon. Többet nem mondok, mert  akkor azonnal kiderül minden... Szóval az a lényeg, hogy ezen a napon pár netről ismet barátnőmmel össze gyűlünk. Páran remélhetőleg nálam is alszanak... Ő persze jön be ide a városba, mivel ő máshol lakik... és akkor szeretném vele tisztázni. Mindenki előtt!!! vagyis ezt még át kell gondolnom, de kíváncsi lennék, hogy reagálna több emberke előtt. Nem, nem összeugrasztás lenne a lényege... De én meg tudom védeni magam és meg is fogom!! Viszont felmerült benne az is, hogy most írok neki egy levelet és mindent lerok benne. De úgy döntöttem csak az első esetből, ahol a képet raktam be ide a blogba.  Addig nyárig biztos össze hord jópár hülyeséget, ami miatt esz megbeszélni valónk. Vagyis így gondolom. Persze úgy döntöttem, hogy van így is elég kár amit okoznak bennem... amik tudok csak kerülök. (ilyen tipusu embert) Az az szeretném őt is kerülni...

KÉSŐBB: Beszéltem vele... A mostani blogot pár nappal hamarabb elkezdtem írni, ezért írtam azt, amit írtam. De még az nap megtettem a lépést és beszéltem az illetővel. Sajnos nem sok mindent értett meg. Totál másról beszélt és a témától is eltért. Totál nevetséges, hogy a kormányraés a politikára fogja az egészet, mert ezt tette. A végén már erről beszélt. Ezt nem szeretném részletezni, mert totál gáz...

Bár figyelnének arra, amit mondok. Milyen jó lenne, Talán akkor egy két ember nem csalódna akkorát, mint ő...  Szóval. Akkor még nem vezettem blogot, szóval nem tudhatjátok... Jött egy új csaj az osztályba és az állítólkagos barátnőm, melynek kezdő betüje "P" azonnal szimpatikusak voltak egymásra. Mostanáig fogták egymás kezét minden szünetbe. Mindig puszikat adtak egymásnak. Néha nem mondom azt, hogy nem volt félre érthető, mert mindenki ott nézte őket, hogy úristen most mi van. P-nek meg is mondtam (mivel mondta, hogy nem érdkeli senki, ő jóba van az új scajjal, mostantól akkor minket leszar) én persze mondtam neki, hogy még csak most ismerted meg a csajt, de mindenkit feláldozol érte. És mondtam neki, hogy nem ismered igazán.... Majd egyszer rájössz. persze P kicsit sem foglalkozott avval, amit mondtam neki. Csodálom, mert most totál más a véleménye. Én megmondtam neki, hogy soha nem leszek vele olyan jóba, mint régen. (1. óta barátnők votunk. Ovis korunk óta ismerjük egymást)  Ma amikor emntünk haza a buszon pár osztálytársammal (2 fiú, 1 lány + én, az az 2 lány) a 2 fiú beszélgetett P-vel az új csajról. Miután leszálltak oda mentem P-hez és megkérdeztem mi van. és elmondta, hogy az új csajban, hogy megbízott, mindent tudott róla, mindent megbeszéltek, elmondott neki. stb. Én a végére: Na látod... Ezt mondtam! Hogy egyszer csalódni fogsz benne egy nagyot és nem lesz senki, aki megvédjen. És csodálkoztam... Mondta, hogy igazam volt, ő a saját feje után ment. Még senki nem mondott ilyet nekem, mert nem merte felvállalni, hogy ő a hibás. Csodás módon: ő igen.  Furcsa. De jó érzés. (01. 30)

UI: Azóta mióta írtam azt a blogrészt (hamarabb elkezdtem írni) nem is nagyon írtunk egymásra. Sőt.... Egyáltalán nem. Szerintem így jobb is...

Szakad a hó. Jah igen. Már nem tudom mennyi esett de nemsokárra kimegyek, aztán meglátjuk.