Sziasztok! Előző blog bejegyzésem elég rövidre sikeredett, amit sajnáltam, de akkor hírtelen elfogyott minden gondolat... A mostanit hosszúra tervezem. Vagyis előtted már hosszú sorok vannak. Remélhetőleg. Mivel még csak most kezdtem el írni, csak pár sort láthatok..

Gondoltam mostanában arra, hogy mi lenne, ha minden bekezdésnek lenne egy kis címe.. Szerintem jó ötlet. :-)

EGY JÓ BARÁT.. ♥
Nemrég volt itt barátnőm. Ő nem itteni, de közel lakik... Nagyon jó kis nap volt. Reggel beállítottam az ébresztőmet, de furcsa módon, egy órával előtte felkeltem. Pedig azt hittem, milyen nehéz lesz majd... Na nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy kimentem az állomásra. Elmentünk a Plázába. Beültünk a Mekibe és egy fagyit ettünk. Beszélgettünk és kicsit pletykáztunk. Bár nem szeretem ezt a szót... Amúgy sem, meg ezt nem is mondanám pletykázásnak, de beszélgetésnek sem.  Utána át akartunk menni  a Fórumba nézelődni, de másik kijáraton mentünk ki és teljesen más fele mentünk. Így visszafordultunk és mentünk. De elértük a célt.. Szerencsére. A Média-Mark-ba akartunk bemenni. Háromszor is megkerültük, mert mi nem vettük észre.. Van ilyen. De végül megtaláltuk. Fórum után az egyik busszal mentünk egy kicsit, majd leszálltunk és elmentünk egy (nem nevezném parknak, de ahhoz hasonló) ahol volt egy játszótér.. beszélgettünk, készítettünk fotókat is.  Már akkor eléggé el voltunk fáradva a sok sétától. Majd amikor már a lábunk végleg feladta a harcot (elfáradt) hazasétáltunk, mert fél órát kellett volna várni a buszra.. De az utolsó előtti buszmegállónál láttuk, hogy jön  egy busz. Kicsit aggódva szálltunk fel rá, mivel nem tudtuk, hogy ennek változott e az iránya, mert elég soknak igen. Mint kiderült igen, így vagy 10 percet gyalogolhattunk vissza, aminek nagyon örültünk, mert már tiszta fáradtak voltunk..  Úgy döntöttük nem várunk buszt, elindulunk. Igen ám, de pont azon a részen mentünk, ahol fél úton elfogy a járda... Vissza mentünk és szerencsénkre pont jött egy busz, amivel élve, de fáradtan hazajutottunk. Elég sokat beszélgettünk. Ami azt illeti hiányzott már az ilyen fajta beszélgetés... ♥ Osztályban... nincs kivel beszélnem. Vagyis van, de nem ilyen téren. Velük csak hülyéskedni lehet. (már akivel) De úgy gondolom, hogy ő olyan barát, aki nem vág át, rendes, aranyos, segítőkész, szeretetre méltó és bármit elmondok neki, nem mondja vissza. Szóval ami azt illeti sokáig beszéltünk. Éjjel 1-ig. Persze UNO közbe. Az elején mondjuk üvegeztünk is.. Nem bontanám tovább a témát.. amit még erről el szeretnék mondani, azt elmondom. Nem nagy érdekesség, inkább különlegessé.. Vagyis attól függ ki számára.. Reggel az ébresztőt beálítottuk 7-re.. És 6:53 körül pont egyszerre felkeltünk. Érdekesség. PEDIG NEM IS AGYKONTROLOZOK. :P

MEGVÁLTOZTAM?! :o
Igen, ami azt illeti igen. Remélhetőleg nem negatív irányba. Vagyis sok mindenbe mondanám, hogy megváltoztam, de nem úgy.. Persze kinézetileg is változtam. Másabb a fejem formája, talán magasabb vagyok... De én per pill nem erre gondoltam. Viselkedésre. Vagyis csak egy dologra. Ugyan az maradtam, aki voltam, de kicsit másképp. Nem vagyok olyan szótlan, csendes, mint régebben. Régebben sem voltam szótlan, de na.. Talán az a leg megfelelőbb szó erre, hogy nyíltabb vagyok?! Nem tudom. De egyáltalán nem zavar, ha az utcán azért megnéznek, mert felröhögök, vagy valami ilyesmi... Régebben mindig az ilyeneket figyeltem, hogy úr isten ezek mit figyelnek, annyira idegesítő. Nem azt mondom, hogy eddig nem mertem mindenkit felborítani, de most már kinyíltam és mindenkit dobok arrébb, mint a sakkba.. hanem nyíltabbá voltam, pozitív értelembe. De semmi rosszra nem kell gondolni...

SÖTÉTÉ VS VILÁGOS
Ez elég fura alcím féleség lett. Itt azt akartam értetni, hogy elég sok rossz dologról blogoltam. Vagyis nem az, hogy rossz dologról, hanem éppen rossz hangulatomba voltam... Most amikor ezt írom, pont jó.  Nem érzem magam rosszul, bár kicsit fáradt vagyok, de ez más tészta Szerencsére mostanában a sötétség kerül engem (rossz dolgok) és körülvett a világosság (élmények) Talán az is közre játszhat hogy nem egész nap itthon poshadok, hanem pár napja találkoztam barátnőmmel, mint ahogy az elején újságoltam el.. Milyen érdekes, hogy egy személy, hogy fel tudja vinni a kedved...

NETES BARÁTSÁG
Sokak szerint veszélyes... Amit nm tagadok. De, ha bele gondolok, hogy ha ehhez a barátkozáshoz nem nyúltam volna hozzá, talán barátaim se lennének. Max osztály társak... de  őket is max.. egy jó ismerős.. így tudnám megnevezni őket... Sajnos nem sikerült mindegyik netes barátommal találkoznom eddig. Vagyis nagy részével igen. Ha azt nézem, hogy akik tényleg a barátaim, tényleg imádom őket és ők is engem... egy emberrel nem találkoztam eddig. Amit nagyon sajnálok, mert szeretném személyesen is megismerni... jót beszélgetni vele.. jó azt írásba is, meg telefonon is meg lehet oldani, de élőbe más. értitek?! Sajnos az ország másik végén lakik... Bár fő az optimizmus.. jobb, mintha a világ másik végén lakna. És milyen jó lenne, ha csak a város másik végén... Na, de reméljük sikerül jó párszor látnom... Néha már szó szerint szenvedek, hogy eddig nem láthattam. Lehet hülyének néz néhány olvasó (már aki olvassa) de ez van.